Értágulatok, aneurysmák

  • Kórkép

    Érfalgyengeség veleszületett hajlam vagy szerzett érbetegség (gyulladásos kórkép, atherosclerosis) miatt bármely verőéren kialakulhat. Veszélye a mellkasi (thoracalis aorta aneurysma, THAA), hasi aorta (abdominalis aorta aneurysma, AAA) szakaszon az érfal túlfeszülése kapcsán annak megrepedése és következményes életveszélyes vérzés, míg periférián kialakuló tágulatokban a vérrögképződés és következményes érelzáródás a fő veszély – emiatt nyaki éren stroke kockázat, alsó végtagon vérhiányos állalapot, végső esetben amputációs kockázat áll fenn.

    Aneurizma
  • Tünetek

    A kórkép kifejezetten tünetmentes, felismerése gyakran véletlenszerű vagy más miatt végzett UH, CT vizsgálat során, vagy a kóros tapintási lelet kapcsán derül ki. Rosszabb esetben a vérzéses tünetek vagy akut verőér-elzáródás miatt válik szükségessé az azonnali érsebészeti ellátás

  • Vizsgálatok

    Hasi és perifériás ereken UH vizsgálattal is igazolható, de a pontos kiterjedést csak CT vagy MR mutatja meg

  • Kezelési lehetőségek

    Ha a tágulat mérete még mérsékelt, annak követése, reguláris UH vagy CT kontrollja javasolt, valamint a rizikófaktorok csökkentése, és a vérnyomása beállítása – cél a magas értékek, kiugrások kerülése. Ezek ugyanis az értágulat növekedésének egyik fő tényezői. Ha az ér átmérője már a normál méret 2-3 szorosa (pl. aorta esetén az átmérő 5 cm feletti, térmagasságban 3 cm feletti) műtét lehet szükséges. A kezelés mikéntjéről a döntést az ér átmérője, esetleges szövődmények kialakulása befolyásolja elsődlegesen - a cél a prevenció, azaz a megrepedés vagy érelzáródás megelőzése.

  • Stentgraf műtő

    Stentgraftműtő

  • Műtéti típusok

    A kezelés módját többek közt a tágulat helye, kiterjedése, a beteg általános állapota befolyásolja. Végezhető:
    - Nyitott műtét, a tágult szakasz műérrel pótlásával, szinte minden érszakaszon, fiatalabb, jó teherbírású beteg esetén (interpositio, azaz a túltágult ér pótlása műérrel). Ez szinte minden érszakaszon elvégezhető, a mellkasi, hasi szakaszon kiterjesztett nagy műtétet jelent, majd intenzív osztályos megfigyelést. Érsebészeti szempontból tartós megoldást jelent.
    - Endovascularis műtét (EVAR, TEVAR), mely jelenleg az érsebészet terén elérhető legmodernebb, high-tech, minimálinvazív, a beteg számára kis megterhelést jelentő beavatkozás. Többségében a lágyéki ereken át felvezetett u.n. stentgraft beültetéssel lehet belülről lefedni az értágulatot, így megszüntetve a megrepedés kockázatát. Ez nem minden értágulat esetén alkalmazható, de ha igen, úgy idősebb, gyengébb állapotú betegeknél is kis megterheléssel elvégezhető beavatkozás. Utána évenként CT kontroll szükséges az eseteges elmozdulás vizsgálatára, mely sugár és kontrasztanyag terheléssel jár, és előfordulhat újabb beavatkozás szükségessége.
    - Az érsebészet legnehezebb feladatát jelentő, az egész aortát érintő aneurysma (thoracoabdominalis aorta aneurysma) esetén is van általában műtéti lehetőség, mind nyitott műtéttel mind stentgrafttal. Ez több órás, megterhelő nehéz műtétek. A Városmajorban az Érsebészeti Tanszéken gyakran olyan eseteket is felvállalunk, melyet az ország más központja már nem lát el.

    Előtte

    Előtte

    Utána

    Utána

  • Utókezelés, követés:

    A műtét után a gyógyszeres kezelés folytatása és a rizikótényezők kezelése továbbra is indokolt. Fél évente reguláris érsebészeti kontroll javasolt az erek állapotának megítélésére: nyitott műtét után általában UH elegendő, stentgraft beültetés után évente CTA szükséges és a beültetett műér elmozdulása esetén szükség szerint újabb beavatkozás

  • Hivatkozások