Alsó végtagi érszűkület

  • Kórkép

    Az alsó végtagi erekben az érelmeszesedés miatt szűkületek, az idő múlásával elzáródások alakulnak ki. Ennek következtében a végtag keringése romlik. Ez eleinte járási panasz formájában jelentkezik, majd előrement állapotban a végtagon szövetelhalás alakulhat ki, végül a végtag amputációja lehet szükséges

  • Tünetek

    A leggyakoribb tünete a terhelésre, járásra jelentkező izomfájdalom, pl. vádligörcs, mely pihenésre szűnik (kirakatbetegség), A járástávolság idővel fokozatosan csökken. Ha a vérellátási zavar tartós, a perifériás részeken (ujjakon) szövetelhalás (gangrena) alakul ki, mely idővel progrediál, és a kórkép végtagvesztéshez vezet. Cukorbeteg (diabetes) esetén gyakran megtartott járásképesség mellett első tünet lehet az ujjak kisebesedése. Ha a vérellátási zavar hirtelen alakul ki (pl. embólia), hirtelen súlyos lábfájás jelentkezik, kritikus vérellátási hiánnyal, mely azonnali kezelést igényel

  • Vizsgálatok

    A beteg kikérdezés, a panaszok jellege az első fontos információ. A láb bokatáji ereinek tapinthatósága a következő lépés – ha ez már hiányos, kézi dopplerrel vizsgálható a vérkeringés mértékének csökkenése (boka-kar index). Ha a panaszok súlyossága miatt műtéti kezelés szükségessége felmerül, érfestés javasolt (hasi erek esetében CTA, a láb alsó szakaszának vizsgálatára inkább katéteres érvizsgálat.)

  • Kezelési lehetőségek

    Korai esetben, megtartott járásképesség mellett prevenciós kezelésként Aspirin protect és statin javasolt, valamint a keringés javítására tablettás gyógyszerek (cilostazol, sulodexid), súlyosabb panaszok esetén infúziós kezelés (prostaglandinok) végezhető. Ha a járásképesség 100 méternél kevesebb, ha a lábon seb alakul ki, műtét javasolt. A kezelés mikéntjéről a döntést nem az érszűkület mértéke, hanem a klinikai tünetek súlyossága befolyásolja elsődlegesen. A beavatkozás célja a végtag megtartása, a jobb járásképesség elérése

  • Műtéti típusok

    Ha érfestés szerint rövid szakaszú az érelzáródás, vagy a beteg általános teherbírása alacsonyabb, elsődleges az endovascularis beavatkozás azaz katéteres értágítás, ha kell, stent beültetéssel. Ez kevéssé megterhelő, a beteg általában másnap hazamehet. Ha a szűkület sokszoros, hosszú szakaszú, és a beteg általános állapota jó, inkább nyitott műtét javasolt. Ennek módja a röntgenkép alapján, egyedileg határozható meg, gyakran több lehetőség közül választjuk ki a legmegfelelőbbet. Ha van mód, az ér megtartásával a belső meszes plakk eltávolítása történik, vagy az elzáródott szakasz áthidalására műérrel, saját érrel végezhető. Ha a műtétet hasi szakaszon végezzük, gyakran intenzív osztályos ápolás szükséges, átmenetileg. A sebek a hason gyakran fájdalmasak, a végtagokon gyakran hosszúak, gyógyulási idejük általában egy hét. A műtéti módszerek kombinálhatók, ha szükséges a nyitott műtét egyidejű katéteres eljárással egészítjük ki (hibrid beavatkozás) így a beteg számára a műtét megterhelés csökkenthető. A műtét eredményességét sok tényező befolyásolja, leginkább a perifériás saját erek nyitott vagy elzáródott volta – utóbbi esetben rosszabb a műtét eredménye, tartóssága

  • Utókezelés, követés:

    A műtét után a gyógyszeres kezelés folytatása és a rizikótényezők kezelése továbbra is indokolt, valamint fél évente reguláris érsebészeti kontroll az erek állapotának megítélésére. Terhelés, munkavégzés szempontjából a hasi műtét után csökkent terhelés javasolt kb. két hónapig. A lábakon végzett műtét után jellemzően javul a járásképesség, de a teljes panaszmentesség nem mindig érhető el, ezt a még nem operált erek állapota is befolyásolja. Rendszeres séta, mozgás kifejezetten jót tesz alsó végtagi érszűkületes betegség esetén

  • Hivatkozások